A1. szülőknek

Képzettársítás

Mit fejleszt: Az asszociációs készséget, szókincset, gondolkodást. 

Menete: Kezdetben csak annyi a feladat, hogy egy adott dologról írjon le mindent, ami eszébe jut. A következő lépésben már egy adott dologtól el kell jutni egy másik adott dologig, asszociációk segítségével.  Ezt követően kérhetjük, hogy adja meg az asszociáció fajtáját is.

Az asszociációs kapcsolat többféle lehet:

– térbeli érintkezés                 (kanál – tányér)

– ok – okozati összefüggés     (tűz – tűzvész)

– egész – rész viszony             (asztal – asztallap, nap – óra)

– ellentét                                   (fekete – fehér)

– azonos csoportba tartozás    (fotel – ágy / bútorok)

– csoportbeli hierarchia          (macska – állat)

– kiegészítés                           (csatlakozódugó – konnektor)

– fokozatosság                        (tenger – óceán)

– jellemző tulajdonság            (vér – vörös)

– időbeliség                            (alvás – ébredés) stb.

            Szeretnénk elérni, hogy a gyerekek ne csak gondolkodni tanuljanak meg, hanem magáról a gondolkodásról is szerezzenek ismereteket. Ha a golyóstolhoz kapcsolják a tolltartót, nevezzék meg a kapcsolat jellegét is (itt térbeli érintkezésről van szó, pontosabban a tartalom és csomagolás).

Változatok, fejlesztési lehetőségek: Csillag alakú asszociációk: mi jut eszedbe az iskoláról? Asszociációs lánc: jussunk el a kocsitól a kenyérig. Asszociációs lánc meghatározott darabszámmal. Oda-vissza: TV – könyv – TV. Egy tárgy – egy fogalom: TV –szabadság. (TV – unalom – könyv – tudás – pénz – szabadság.)

A várható eredmény: Növekszik az asszociációs készségük, könnyebben tudnak dolgokhoz, fogalmakhoz más dolgokat, fogalmakat kapcsolni, ami a hatékony tanulás egyik alapfeltétele.

Mi volt a párja?

 

 

 

 

Mit fejleszt: A képzettársítási képességet. 

Menete: Az ábrákon két-két kép-pár látható. A feladat az egymás mellett lévő tárgyak társítása. A szülőnek elöljáróban ismertetnie kell a helyes megjegyzés szabályait. Az első diakép feldolgozását közösen végzik. A többi diaképet, már önállóan dolgozzák fel a gyerekek. 

A felidézésnél a szülő kb. 5-10 másodpercenként, megadja a pár egyik elemét (ez lehet egyszer a jobb oldali, másszor a bal oldali elem), a gyerekek, pedig füzetükbe beírják vagy megmondják a pár másik tagját. Fontos, hogy a felidézésnél az elem-párok más sorrendben szerepeljenek, mint a bemutatásnál.

A várható eredmény: A gyakorlat hatására könnyebben alakítanak ki asszociációkat, javul a képek megjegyzésének hatékonysága.

Detektív

 

 

 

 

Mit fejleszt: A megfigyelőképességet és a rövidtávú memóriát fejleszti.

Menete: Milyen nyomozó válna belőletek? Mennyire vagytok jó megfigyelők? A szülő megmutatja a képet (a bemutatás ideje körülbelül 30 másodperc), majd ezután megmutatja a képre vonatkozó kérdéseket. Először a kép egészét kell szemügyre venni, ezután az összes részletet (a részletek közötti arányviszonyokat is beleértve), végezetül, pedig újból az egész képet kell felölelni. 

A várható eredmény: Fejlődik a megfigyelőképességük, hosszabb ideig lesznek képesek koncentrált figyelemre, javul az elemző készségük. 

 

Számold meg!

 

 

 

 

 

Mit fejleszt: A számmemóriát, a koncentrációt, és a memóriát.

Menete: A diaképen különböző tárgyak szerepelnek, rendszertelenül. A gyakorlat lényege az azonos tárgyak összeszámolása. A válaszban a tárgy nevét és mennyiségét (példányszámát) kell megadni. A gyakorlat alatt a gyerekek nem írhatnak semmit, mindent fejben kell megjegyezni. 

Változatok, fejlesztési lehetőségek: Figyelmeztessük a gyerekeket, hogy a tárgyakat ne egyesével számolják, hanem csoportosan (3-5 elemenként), egy szempillantással felölelve az azonos fajtájú tárgyakat. Az emberi látómező felépítése ugyanis olyan, hogy ötnél nem több tárgynál számolás nélkül is meghatározhatjuk azok mennyiségét – azaz egyszerűen szempillantással mérjük fel. Az adatok osztályozása mellett a gyakorlatban a csoportok kiemelésének és az elemek számának egy szempillantással történő felmérésének képességét is fejlesztjük.