Mi az a kommunikáció?
- Hallottátok már azt a szót, hogy kommunikáció?
- Persze, magyar órán, a TV-ben, stb., stb.
- Mit jelent a kommunikáció?
- Beszélgetés.
- Lehet mutogatás is.
- Valamilyen közlés.
- Mit közlünk?
- Valamilyen hírt, vagy információt.
- Miért kommunikálunk?
- Hogy átadjunk valamit a másik embernek, vagy megtudjunk tőle valamit.
- Ez egészen pontos meghatározás volt. Nos, úgy gondolom, érdemes megismerni a kommunikáció általános modelljét. Kezdjük az elején. Szerintetek hány ember szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön a kommunikáció?
- Legalább kettő.
- Miért?
- Mert ha csak egy ember van, az nem kommunikál, csak magában beszél.
- Igen, néha nekem is van ilyen érzésem matek órán… De ez fontos észrevétel, mert ezek szerint a beszéd, az még nem kommunikáció. Nevezzük az egyiket a közlőnek vagy adónak, a másikat a befogadónak, vagy vevőnek. Kell-e még valami a sikeres kommunikációhoz?
- Így már képesek kommunikálni.
- Értem. Tegyük fel, el akarsz hívni valakit randira, de ő csak norvégul beszél.
- Ja, hát egy nyelven kell beszélniük.
- Ezt másképpen úgy mondjuk, mindegyiknek ismerni kell az üzenet kódolását.
- De hát, ha egy nyelvet beszélnek, ez nem probléma!
- Elképzelhető, hogy magyarul mondanak neked valamit és te azt nem érted?
- Akkor légy szíves végezz el egy olyan matematikai műveletet, amelynek eredményeképpen egy folytonos függvényből egy nem folytonos függvény keletkezik!
- Tessék?
- Ha-ha. Nem probléma, mi?
- Ne nevess, te sem érted.
- Ez igaz…
- Szóval elég, ha egy nyelven beszélnek?
- Ezek szerint nem.
- Akkor mi kell még hozzá?
- Az, hogy megértsük a másik gondolatait?
- Ezt úgy mondjuk, hogy a közlő kódolja a gondolatait, a befogadó pedig dekódolja azt. És szerinted ez már elég?
- Szerintem igen.
- Tudnál-e légüres térben beszélgetni, vagy internetkapcsolat nélkül Skypolni valakivel?
- Nem, mert hiányzik az a közeg, ami eljuttatja az infót.
- Így van.
- Akkor kell még megfelelő közeg is.
- Voltatok már olyan helyen, ahol nagyon sok ember volt és alig lehetett hallani egymást?
- Diszkóban.
- A menzán.
- Tegnap énekórán…
- Hogyan tudtatok egymással kommunikálni?
- Csak nagyon nehezen, mert nagy volt a zaj.
- Ez is a kommunikáció velejárója. Erre is figyelni kell a kommunikáció folyamán. Biztosak lehetünk-e abban, hogy megértették az átadott információt? Hogyan tudunk erről meggyőződni?
- Visszakérdezünk, hogy megértették-e. Mint ahogy matek órán a tanár úr.
- Nagyszerű. Ezt hívjuk visszacsatolásnak. Nos, akkor már csak egy utolsó kérdés: a kommunikáció folyamatában ki az, aki megfogalmazza az üzenetet?
- Hát ez könnyű, az adó.
- Igen, ez nem volt nehéz kérdés.
- Rendben van. Akkor figyeljetek a következő mondatra: Miért nem vitt a leány anyjának virágot? Mit is kérdeztem?
- Azt, hogy a lány nem vitt az anyjának virágot.
- Nem, nem! Inkább azt, hogy valaki – mondjuk egy fiú – miért nem vitt virágot a lány anyjának.
- Ez tök jó! És te mit akartál mondani?
- Az utóbbit. Szóval akkor ki is fogalmazza meg az üzenetet?
- A vevő.
- Így van. És ezzel a tananyag végére is értünk.
- Ne már, még el sem kezdtük.
- A következőkben már csak olyan dolgokról lesz szó, ami nem tananyag, de az emberek nagy többségének igencsak szüksége lenne rá.
- Mi az?
- A hatékony kapcsolatépítő kommunikációról.
- Kapcsolatépítő kommunikáció? Ezt még nem halottam.
- Tehát itt az ideje, hogy elkezdjük. Tudtátok-e, hogy azoknak a 80 %-a, akik munkájukat kudarcként élik meg, ezt egyetlen okból teszik: nem jól viszonyulnak másokhoz. A másik fontos dolog, hogy az ember hatékonyságát nagyban befolyásolja kommunikációs készsége. Ebből következik, hogy erre nagy hangsúlyt kell helyezni.
- Úgy értsük, hogy aki jobban kommunikál, az hatékonyabban tud dolgozni?
- És aki nem fejleszti ezt a képességét, az bizony visszafejlődik. A változás törvénye kimondja: a dolgok nem maradnak ugyanolyanok. Ha jobbak nem lesznek, akkor rosszabbra fordulnak.
- Ez nem hangzik túl jól.
- De sajnos igaz. Kezdjük mindjárt azzal, hogy hogyan tudsz barátokat szerezni.
- Fizetem a sörüket. Bocsi, csak vicc volt…
- Oké. Tehát az első: